Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly és Jókai Eszter öccse.
Budapesten halt meg.
A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost.
1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra.
A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre.
Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette.
Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott.
Főbb művei:
Vadon virágai (elb., 1848.);
Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.);
Egy bujdosó naplója (elb., 1851.);
Erdély aranykora (r., 1852.);
Török világ Magyarországon (r., 1853.);
Egy magyar nábob (r., 1853-1854.);
Janicsárok végnapjai (r., 1854.);
Kárpáthy Zoltán (r., 1854.);
Szegény gazdagok (r., 1860.);
Az új földesúr (r., 1863.);
Politikai divatok (r., 1862-1864.);
Mire megvénülünk (r., 1865.);
Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.);
A kőszívű ember fiai (r., 1869.);
Fekete gyémántok (r., 1870.);
Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872-1873.);
Az aranyember (r., 1872.);
A jövő század regénye (r., 1872-1874.);
Enyém, tied, övé (r., 1875.);
Az élet komédiásai (r., 1876.);
Egy az Isten (r., 1877.);
Névtelen vár (r., 1877.);
Rab Ráby (r., 1879.);
Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.);
A lőcsei fehér asszony (r., 1885.);
A cigánybáró (r., 1885.);
A tengerszemű hölgy (r., 1890.);
Gazdag szegények (r., 1890.);
Sárga rózsa (r., 1893.);
Fráter György (r., 1893.).
){kind=link}
0 Megjegyzések