Újra átölelni,
hozzádbújni csendben,
akkor is, ha tudom,
hogy ez lesz a vesztem,
erre vágyok mindig,
minden áldott percben,
újra átölelni,
hozzádbújni csendben.

Megfogni két kezed,
szemeidbe nézni,
akkor is, ha tudom,
a bűn fog megigézni,
erre vágyok mindig,
tudja földi, s égi,
megfogni két kezed,
szemeidbe nézni.

Szeretni lelkedet,
némán vigasztalni,
sok keserű év után
gyönge áldást adni,
erre vágyok mindig,
te veled maradni,
szeretni lelkedet,
némán vigasztalni.

Némán vigasztalni
újra átölelve,
csendben marasztalni
lényeddel eltelve,
erre vágyok mindig,
minden nap elveszve,
némán vigasztalni
újra átölelve.

Küldjön tartalmat a Prokult Újságnak

Töltse ki az alábbi űrlapot és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot. Küldhet verset, prózát; könyv-, színház- esetleg filmkritikát. Helyet találunk mi neki, de munkánkat is segítheti.