egyetlen perc az élet,
egyetlen szívdobbanás,
ahogy gyufa sercen a sötétben,
s egyet pislant a láng,
egy mondat, mit épp csak elkezdtél,
egy kérdés, mi válaszra vár,
fagyi, mi kezedben olvad,
a lemez, mi hamar lejár,
s ha vágtató lóként nyargal
a villanásnyi idő,
nyergelj és üld meg a hátát,
vár még egy új félidő,
a pont ott lesz a mondat végén,
de tolongnak még a szavak,
hogy az utolsó tollvonásig
örömódát szavaljanak,
s ha egy reggel csenget a postás,
hogy csomagod érkezett,
ne húzd és vond a percet,
túlhordtad már az érveket,
hogy miért kéne megtagadnod,
egy tálcán kínált esélyt,
bontatlan ajándék marad,
ha elereszted a kezét
0 Megjegyzések