A karácsony előtti hét az advent legmozgalmasabb időszaka. Ilyenkor nemcsak lelkileg készülődünk, de halálra is dolgozzuk magunkat. Bevásárlás, sütés-főzés, takarítás – mind-mind Szenteste előtt történik. Néha az egész egyszerűen őrület!
1.
– András, vettél már fenyőfát?
– Még nem, Évikém!
– Mikor fogsz? Két nap múlva karácsony.
– Holnap megyek a piacra, drágám.
– Szépet vegyél! Ne legyen formátlan!
– Rendben.
– Hú, és a hal! Még azt sem szereztünk.
– Pontyot is holnap veszek, ne aggódj!
– Közepeseket kéne vásárolni. A nagyok túl zsírosak.
– Rendben. Mint tavaly, olyanokat.
– Jut eszembe, még ajándékokat sem szereztünk.
– Tényleg! Ha együtt veszünk, akkor az nem lesz meglepetés.
– Akkor holnap lelépek, megyek shoppingolni.
– Én is, csak máshova, mint te.
– Te jó ég! András, még a süteményekhez sincsenek alapanyagok! Mákot, élesztőt kell szereznem és egyéb hozzávalókat. Még a diót is meg kell törni és le kell darálni.
– Minden időben otthon lesz, elintézem, ne aggódj, szívem!
– Az ablakpucolásról, takarításról még nem is beszéltem. Istenem! Megőrülök!
– Majd segítek, ne félj!
– Ahogyan tavaly? Minden munka előtt leléptél az anyádhoz!
– Csillagom, hát őt is meg kell látogatni.
– Az igaz, csak nem akkor, amikor ennyi tennivaló van.
– A villanyégő sincs még az erkélyen, Andriskám! Mikor szereled fel?
– Mindent a maga idejében.
– Meg fogok őrülni! Érzem.
Megérkezett a várva várt Szenteste. Minden a helyén volt, ahogyan Éva és Andris eltervezte. A meghitt ünneplés, ünnepi vacsora után a pár úgy elfáradt, hogy már az éjféli misére sem tudott elmenni, ugyanis mindketten elaludtak.
2.
Minden évben óriási probléma az ünnepek előtti készülődés. Rohanás, vásárlás, takarítás, főzés, vendégeskedés. Egyszerűen nincs már sem kedv, sem erő az ünneplésre. Kovácsék úgy elfáradnak az előkészületek során, hogy már nem tudják élvezni a karácsony meghitt varázsát. Zsuzsi, a feleség idén egy kicsit másképp tervezett. Elképzelését kész tényként tárta férje, Laci elé, aki először meghökkent, aztán beletörődött a nem megszokott ünneplésbe. Még élvezte is!
– Drága Lacikám, idén nem fogok megőrülni az ünnepi készülődés miatt.
– Ezt, hogy érted, Zsuzsikám?
– Úgy édesem, hogy idén nem leszünk otthon.
– Éspedig hol tartózkodunk majd?
– Hát elutazunk. Wellnesselni megyünk.
– Ne mondd! Ezt mikor találtad ki?
– Tegnap. Rájöttem, hogy idén nem vagyok hajlandó kikészülni a sok munka miatt.
– Hát, nem is tudom, édesem! Nem olyan meghitt, mint otthon. És a gyerekek? Velük mi lesz? Hol fognak ünnepi ebédet fogyasztani?
– Nem érdekel, csillagom! Majd főznek maguknak valami finomat. Már el is intéztem, Szenteste előtti napon indulunk, és csak ünnepek után jövünk haza.
– És hol töltjük a karácsonyt?
– Hajdúszoboszlón foglaltam szobát, egy négycsillagos hotelben. Van ott wellness, jakuzzi, szauna és minden, ami a relaxáláshoz kell.
– Olyan váratlan ötleteid vannak, kiscsillagom! Szívesen megyek, de az ünnep csak otthon meghitt, kellemes.
– Jó lesz nekünk ott is. Gondolj bele, nem kell készülődni, főzni, takarítani, várni a vendégeket. És még fürödhetsz is egész nap.
– Mi lesz a megszokott ünnepi menüvel?
– Félpanziót rendeltem, kapunk mindent, ami ilyenkor szokásos: halászlé, rántott hal, egyebek. Ne izgulj, lazíts! Jó lesz, meglátod!
A házaspár elutazott Hajdúszoboszlóra, és ott töltötte a karácsonyi ünnepeket. Kipihenve, feldobva, újult erővel tért haza. A gyerekek sem haltak éhen, főztek maguknak ünnepi ételeket. És még jól is érezték magukat szüleik nélkül.
0 Megjegyzések