Aludni tér az őzcsuhájú nádas
Nem ad már senkinek sem árnyat
Madárvilága délre költözött
Egy új lakója van csupán a csönd
Lébecoló szél csörget avas levelet
Emlék bujkál köztük mi nyárról itt rekedt
Egy fiú s egy lány bátortalan csókja
Tanúja volt az öreg csónak
Kileste őket a gébics
Gyönyörködött bennük az ég is
Az aranyló vízen papírhajó szörfözött
Látványa örökre szívükbe költözött

Küldjön tartalmat a Prokult Újságnak

Töltse ki az alábbi űrlapot és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot. Küldhet verset, prózát; könyv-, színház- esetleg filmkritikát. Helyet találunk mi neki, de munkánkat is segítheti.