Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Pichlerné Kondra Katalin: Székely karácsony


Hosszú ideje van hideg és sötét.
Hosszú idő óta nyomorog a nép.
Megváltóra vár, összekulcsolt kézzel,
Istenre figyelő tekintetével hiszi,
hogy eljön még a megígért remény.
Egy nap szól az angyal: Talpra emberek!
Csíksomlyón fény van, oda menjetek.
És a székelyek, jönnek sorba mind
Csaba királyfi csillag ösvényén,
boldogan borulnak a jászol elé.
Örvendeznek neki, milyen szép a gyermek,
milyen mosolygós, áldott kisbaba.
Sajnálják amiért rossz világra termett,
aztán észbe kapnak: Ő Isten fia,
ki őket megváltani jött erre a földre,
bár az ártatlan még oly kicsi, oly gyönge,
hogy tudna így értük valamit is tenni?
Előbb gondozni kell, fel kell őt nevelni.
Látják, hogy a gyermek náluk is szegényebb,
szánják a családot, vigasztalják őket.

Nézzetek csak ránk, hány év óta várjuk,
hogy szülőföldünkön szabadságban éljünk,
anyanyelvünkön mindenhol szólhassunk.
Addig eltiporni nem lehet e népet,
ameddig lobog, él bennünk a lélek.
S ha már ilyen formán egy sorsra jutottunk,
hogyha egymás bánatán eképpen osztozunk,
nem hagyjuk, fiatok szükséget szenvedjen,
nem kell, hogy míg élünk, örökké így legyen,
hiszen ez a gyermek a mi erősségünk.
Ím, a vándorbölcsőt tenéked faragtuk
hálából Jézuska, csakhogy megszülettél!
Arra kérünk, minden magyar házba térj be
és minden drága, születendő lénybe
leheld bele egy jobb jövő hitét.


Reactions

Megjegyzés küldése

2 Megjegyzések