Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Reményiné Maricza Adrienn: Téli álom

Tél van, de csendes,
Morózus a kinti táj.
Szürke, fénytelen a lég,
A Nap is csak pislákol.
Minden csupa árny.
Ilyen lesz idén a Január?
Állok az ablaknál,
Szomorú vagyok.
Testem és lelkem
Igazi télre vár.
A bágyadt, unalmas Természet
Már mindent tőlünk vár?
Összeszedhetné magát már!
Álmodjunk magunknak telet!
Legyen így, tehát!
Fehér, áttetsző csipke-függöny
Takarja az ablakot.
Amit a csipke mögött látni vélek,
Átírja a valóságot.
Álmodok hát magamnak
Téli ragyogást,
S mert hiányolom,
Hangos gyermek-zsibongást,
Puha hótakarót,, sok huncut
Szárnyát próbálgató angyalkát.
Magam is kipróbálnám, tudok-e még
Angyal-nyomot hagyni
Magam után!
Hirtelen kemény hólabda
Landol az orromon: Jaj, ez fáj!
Kezem már gyúrná is a hólabdát,
De az ablak ellenáll.
Már-már elfeledtem, hogy a vidámság,
A móka, most csak az én fantáziám!
Álom, ne hagyj el, gondolom:
Most abbahagyni kár lenne már!
A benti meleg fény
Csipkemintát rajzol a kinti ködre:
Így varázsol!
És van nevetés, zsivaj,
Elázott kesztyű, sapka, sál.
És van sírás és veszekedés!
És vannak jóbarátok,nem is kevés!
Előkerülnek hamar a szánkók,
Kipirult arcú apukák húzzák vígan.
Hóember készül..Több is...
Répa-orr, szén a szemnek, gombnak,
Fazék is kerül: kalapnak!
S máris büszkélkednek,
Vitáznak, perlekednek:
Kié a legszebb?
Sötétedés előtt vége a játéknak,
Hazamennek a fáradt apukák
Kézen fogják az elpilledt gyermekeket.
Az alvás jól jön most mindenkinek.
Tovább álldogálok az ablak előtt,
Kezemben kihűlt a forró tea.
Kicsit szomorú vagyok, mert a délutáni móka
Csak álom volt, nem CSODA!

Küldjön tartalmat a Prokult Újságnak

Töltse ki az alábbi űrlapot és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot. Küldhet verset, prózát; könyv-, színház- esetleg filmkritikát. Helyet találunk mi neki, de munkánkat is segítheti.



Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések