Amikor a világ minden kontinensen és országban bezárult, Flancos Nellinek a magyarországi Mocsároson akkor nyílt ki.
A Flancos nevet a falubeliek ragasztották rá, merthogy bekerült a (már senki sem emlékszik melyik) valóság show-ba és egy csapásra valódi sztár lett az isten háta mögött.
Amúgy Kovács volt a születési neve, de itt szinte mindenki Kovács, a falut pedig százan ha lakják, így a sok Kovács között egyetlen lenni aki híres, bizony nem kis dolog.
Márciusban, amikor Nelli hazacuccolt, (a rossznyelvek szerint elfogyott a nyereményösszeg) mindenki látni akarta, köszönni neki, autogramot kérni, de olyanok is voltak, akik egyenesen meg akarták érinteni.
Kovács Dénes a tizenhármas számú házból egyenesen azt tervezte, hogy feleségül veszi. Nem számít kivel hányszor feküdt le a műsorban, az sem baj, hogy nincs egy forintja sem, attól még Nelli a legműveltebb, legkifinomultabb és leghíresebb nő a faluban.
Nelli egyenesen a fővárosból érkezett haza. Két kézen meg lehet számolni, hányan jártak a faluból a fővárosban. Kovács Dénes is csak egyszer, amikor egy nagyobb baleset után odavitték, mert olyan súlyos koponyasérülése volt, hogy az alföldi kórházban nem mertek hozzányúlni, nehogy maradandó károsodása legyen. Így is maradt vissza valami, talán ez az oka, hogy az egészből semmire nem emlékszik.
Áprilisban, amikor a "koronás" vírus nálunk is tiszteletét tette, magával hozott néhány eddig szokatlan etikett szabályt.
Nelli örömmel vette tudomásul, hogy mindazoknak, aki elhagyják az otthonukat, tisztes távolságot kell tartaniuk mindenkivel, aki nem a lakótársuk. Az arcot eltakaró védőmaszk is kötelező viselet lett a nyilvános helyeken.
Ezen információk tudatában, teljes nyugalommal és biztonságérzettel lépett ki az utcára.
Maszkban és napszemüvegben felismerhetetlennek érezte magát. Csillogó, testre simuló alig ruciban, extra-magas tűsarkúban lejtett végig a poros utcán.
Gyönyörű napsütés, ember alig, de amikor a bolthoz ért majdnem hanyatt vágódott. A bolttól a kocsmáig állt a sor, legalább harmincan voltak. Nelli hirtelen azt hitte, valamit osztanak… utoljára akkor állt sorban. Aztán eszébe jutott az új szabály. Hárman lehetnek bent egyszerre.
Próbálta megsaccolni, hogy az mennyi idő. A szoláriumban tíz perc napfürdőzés az, ami nem káros, itt viszont legalább félóra lesz.
Na, mindegy! – próbált alkalmazkodni az új helyzethez, és beállt a sor végére.
Abban a pillanatban az előtte álló megfordult és hangosan felkiáltott:
Nelli! Te vagy az Nellikém?
Erre a teljes sor megfordult, de nem csak megfordultak, hanem el is indultak a lány felé, aki kezeit maga elé kapva riadtan pislogott a napszemüveg alatt.
Rémülten arra gondolt, hogy ezek most rárontanak és darabokra szedik, de ehelyett azt látta, hogy a tömeg higgadtan és a kétméteres távolságot betartva körülállja.
- Jól nézel ki Nelli, az ember alig ismer rád.
- Mesélj, mi volt ott Budapesten?
- Mér jöttél vissza ide a mocsárba te lány? - záporoztak a kérdések.
Nellinek hirtelen beugrott, hogy ő egy sztár és úgy is kell viselkednie.
Rögtön felvette a vörös-szőnyeghez illő pózt. Egyik kezét csípőre vágta, a másikkal puszikat dobált, ahogy az igazán nagyokhoz méltó. A sor végéről csábosan előrevonult, a kocsmától a bolt ajtajáig lenyűgözve mindenkit. A tömeg óvatosan követte, ő pedig kedvesen integetett és belibbent a kitárult ajtón.
A vásárlás végén diadalittasan konstatálta a nagyság előnyeit és azt, hogy ennek köszönhetően a napon való tartózkodás, nem tartott tovább annál az időnél, amennyit a szoláriumban szokott tölteni.
0 Megjegyzések