Süllyed az ember, egyre lejjebb;
Mi lesz a vége, ki mondja meg?!
Kihez fordul a balga árva?
Érzéséivel - szerencsétlen pára.
Törik a pohár, üzen a sors...
Nincs benne semmi, tisztán is torz;
Veszélyes az elme, most le nem fagy...
Észvesztően zakatol, csak lármát hagy!
Marad a semmi, most mégsem csend...
Fárad a lélek, kérdez: hol van a rend?!
A szabadság immár szárnyát szegte;
Zuhan a lélek a sötétségbe.
Fürdik a pokolban, megmerül...
Fickándozik, felbukkan, elmerül;
Marják a lángok a fáradt testet,
Vigasztalan múló minden este.
0 Megjegyzések