Csöndem a tied
néma üvöltésem
izzó szenvedélyem
kétségbeesésem.

Hitem a tied
gyomorremegésem
igaz nevetésem
reménytelenségem.

Szerepem a tied
összes hazugságom
minden ölelésem
igazmondásom.

Gondolatom tied
végtelen magányom
fáradt sóhajtásom
elkárhozásom.

Szívem a tied
összes féltésem
igaz, forró vágyam
hamis könyörgésem.

Könnyem a tied
fénylő ragyogásom
minden esti imám
a feltámadásom.

Szerkesztette: Kovács Kókai Kata