A krumplibogarak egymás hegyén-hátán nyüzsögtek a befőttes üvegben. Némelyik megpróbált felmászni a tetejébe, de hamar feladta, amikor rájött, hogy narancssárga lábai nem tapadnak az üveg falához. Volt amelyik nyitogatta a szárnyát, el akart repülni, de a következő pillanatban már koppant is a szeggel kiszurkált kupakon.
A Nap még mindig erősen tűzött. A lugas hűvös árnyékában ücsörögtünk. Meztelen lábunkra frissen szitált port pergettünk résnyire nyitott tenyerünkből. A szemcsék átfolytak a lábujjak közötti réseken. Gyorsan és forrón, akár gyerekkorunk legszebb napjai gondtalan éveinken.
Egy varjú szállt a szilvafára. Ötször károgott. Peti összerezzent. Nem törődtem vele, egy letört gallydarabbal téglalapot rajzoltam a földre. Meghúztam a célvonalat, és már épp ki akartam szedni magamnak a legfürgébbnek látszó bogarat, amikor Peti megfogta a kezem. Ez nem ér - mondta - Hárman gyűjtöttük, hárman is fogunk velük játszani. Leszakítottam néhány fűszálat, és bedobtam az üvegbe. Ahelyett, hogy enni kezdték volna, megpróbáltak felmászni rajta, de a fűszálak meghajlottak a tetemes súly alatt. Végül mindannyian visszacsúsztak az aljára.
Nem várok tovább-mondtam Petinek. Ha nem jön, magára vessen, de ebben a pillanatban meghallottam Mari néni hangját. Minek jön ide ez a vénasszony?- méltatlankodtam. Néhány perc múlva odajött hozzánk Peti anyja kisírt szemekkel. Még vékonyabbnak és gyűröttebbnek látszott, mint annak előtte. Akár egy papírlap, amit egy erősebb nyári fuvallat képes messzire röpíteni. Lisztes kezeivel idegesen gyűrögette barna kötényét.
Nem akartam elhinni amit mondott, felkaptam az üveget és megmondtam Petinek, hogy most azonnal kimegyünk a kanálishoz. Megdöbbent, de nem mert ellent mondani. A kanálisparton megtaláltuk Palampertó egyik sáros cipőjét, ott hevert a letaposott vadvirágok között. Hiába volt meleg, a virágokról, még mindig nem száradt fel a sáros víz. Épp arra biciklizett a kerülő, aki mérgesen odakiáltott nekünk, hogy azonnal menjünk haza. Peti nem akart, elvette tőlem a befőttes üveget, lecsavarta a kupakját, és elkezdte beleszórni a krumplibogarakat a vízbe. Látni akarom, ahogy megfulladnak - motyogta alig hallhatóan, miközben öklével vörösre dörzsölte a szemét.
0 Megjegyzések