Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Juhász Szilvia: Vad vihar


Arcomba csap a szél vad keze
sötétbe borul az óriás felhő
zátonyra fut lassan az út fele
testemet veri az őszi eső.

Hatalmas fényt szór egy csattanás
fülsiketítő robaj követi
lábam megtorpan, nincs haladás
fülemet a zaj majd szétveti.

Esernyőmet orozza szélanyó
nyár-végi emlékek zihálnak
most hevesen futni volna jó
szétcsapja lábam a pocsolyákat.

Csitulni látszik a vihar szele
magamon hordom az éltető vizet
egyest kaptam felindulásból
szidalmazni mertem a kék eget.

Felhő rojtja pihen az égen
sandán kacsintgat mögötte a Nap
elült a vad vihar már egészen
tarsolyomba örök emlék marad.

Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések