Bárányfelhők úsznak át az égen,
Rád gondolok, éppen úgy mint régen,
orgona illatát hozza felém a szél,
él érted egy szív, mi mindig remél!
Verset írnék aranyba vésve,
lenne a szép nyakadnak éke,
szemed a föld legszebb csillaga,
miatta vagyok kárhoztatva.
Ha festeni tudnék, Téged festenélek,
Vénuszt körülvevő virágos rétek,
hegyek, a hegyen fák, örökzöldek,
bárcsak mint Vénuszt, lefesthetnélek!
Ó május, te szerelmet ébresztő,
friss tavaszi illatot terjesztő,
szíveknek a hónapok legszebbike,
mint himnusz, szóljon hozzád e versike!
Bárcsak költő lennék,...nagy költő,
hozzád szólna a legszebb köszöntő,
téged zengne minden dal e földön,
s kívánnám, mindig május jöjjön!
Ébred a múlt, ébred a jelen s a jövő,
késztetés érzése szívből előtörő,
vágyat ébreszt mint mindig e hónap,
vágyom szép legyen a ma, szép holnap!
0 Megjegyzések