mormolok néhány saját imát
sodródom tovább világokon át
mert Isten mindezeken túl van
nem létezik külön darabban
nincs veled nincsen senkivel
engem is csak valamitől féltett
megértette a testbeszédet
én pedig a rezdüléseit
azt követtem azt az emberit
az egyszerű tapasztalatot
s mennyi mélységből felhozott
még a Cet gyomrából is kivett
hiába győzködtem minek
hiszen  lángol már minden
semmit sem ért az én beszédem:
ez csak egy városka volt Uram
(legyint) de az enyém volt és te is-