Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

László Sándor: November


Csalitost tapossa léptem,
s arcomba csap november szele.
Folyó ezüstje fut velem,
s a fák hullt levelének nesze.
Levél táncol, zizzenő zene,
sárba hull, s én árván lesem.
Ág reccsen, a táj tört hangszere,
nem verődnek össze csengve.

A zord tájnak csendjét érzem,
lassan megállok, legyek része.
A lét gyökerén átesem,
hiába fog a sorsnak keze.
Legyen, várok ítéletedre,
s arcom ég felé emelem,
A hitem s a remény tűnt messze,
csak jég arcod van itt velem. 
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések