Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Bágyi Bencze Jakab: Szent István-napi fohász


Ahogy mondád,
úgy tevénk,
Szent Király:

oltalomnak oltárt,
oltár köré templomot,
templom köré falakat,
falak köré falvakat

szóránk,
miként magvakat,
megtartó Igét,
vágyakat,
hit áztatta szavakat,
s követve ekképp új utat:

egyszerre pogány és keresztyén,
feszülve múltunk keresztjén,
boldogan fájva, vezekelve
építénk otthont a Kárpát-körben:

voltunk véd-vár
és oltalom,
büszke bástya,
és kőhalom,
szétvertek
és visszavertünk,
markolt
keresztet s kardot
kezünk,

mintha erre
esketett volna
Álmos és Árpád,
s Szent István óta
védjük
a keresztyén Európát,
ahol aztán az irgalom
Pilátusa Trianon
hasított közénk
hét határt...

Lám, így hálált
a keresztyén-sújtású
Európa
egy hűséges „mostohát”,
pedig hát:

építénk templomát Istenünknek,
imába burkoltunk minden szentet,
hogy fázó testük ki ne hűljön,
míg felénk sugárzik át az űrön,
szív fölött őrzött miniatűrön –
Beszéltünk hozzájuk magunk is szítva,
befogadva és kitaszítva,
avítt testükre szóvirágot
leheltünk, s szánkból kiviláglott,
mint izzó kráterből a láva
- hol még semmi nincs formálva –
kiviláglott hitünk lehelte,
újraizzított Isten Igéje,

akivel téged, Máriánk kérünk,
a megmaradásért járj közbe értünk,
tekints le ránk, hogy ne vesszünk el,
mi hű keresztyének a Koppány szívével,
hogy ne csak mindig magunk temessük,
életre se kereszten ölessünk:

mártír helyett mirha égjen,
kérünk, válts meg bárány véren:
várunk itt az ordas réten –

Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések