Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Elhunyt Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író


Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel. 

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.

Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

Czakó, aki maga is képzőművészként kezdte alkotói pályáját, a „földijeként” ismert, és vele együtt számos közös alkotótáborokban részt vevő, hosszúhetényi Bocz Gyula szobrász útkereséséről írta + (Kereszt) című, 1982-ben megjelent novellafüzérként kiadott kisregényét. Bocz fontos személyisége volt az 1960-as években a pécsi, (az adott korszakban „ellenzéki” szemléletű) képzőművész-köröknek. A mű Bocz Gyula hatalommal való konfliktusairól és az alkotói lét dilemmáiról, alternatíváiról szól.

A + című kisregény formátuma, az egymással laza kapcsolatban álló, ám mégis koherens, egyetlen történetet elmesélő „kísérleti” regény művészi eszközeiben szintén az útkeresést, a formai újítást fejezi ki. Ez a  kisregény a kereszténység és a megváltás vallásfilozófiai kérdéseit is fölvetette egy olyan korban, amely deklaráltan üldözte a keresztény értékeket.

A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozza meg. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese).

Az 1988-ban megjelent 77 magyar rémmese az egyik legelső olyan magyar irodalmi mű volt, amely polgári, konzervatív szemlélettel összegezte az ezekben az években összeomló kommunista diktatúra időszakát.

Szintén megelőzte korát a 2009-ben megjelent Magyar-Magyar Nagyszótár, mely talán elsőként állította pellengérre az úgynevezett „politikailag korrekt” beszédmódot és az újmaterialista, globális „Gazdaságkor” által kifacsart szavak értelmét.

Czakó évtizedekig foglalkozott „nyelvrégészettel”, és igyekezett anyanyelvünket egy 19. századi kezdeményezés nyomán az úgynevezett „gyökrend” alapján vizsgálni. Ezt a törekvését összegezi többek között „Eredeti Magyar Nyelvtan” című könyve (2011), amelyet a kiadó „a Czuczor-Fogarasi szótár alapján a magyar nyelv lényegének bemutatása iránt érdeklődő olvasóknak” ajánlott.

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus „kerti emlékműveket” készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Helikon szobrászati díj (1960), József Attila-díj (1975), Kortárs-díj (1994), Arany János-díj (2000), Nagy Gáspár-díj (2008), Pro Literatura-díj (2008), Stephanus-díj (2009), Prima Díj (2010).

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért („Igen”-újságíróiskola), a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.

2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották. 

Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések