Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

G. Joó Katalin: A megvalósult álom


A Széna utcában lakott Terka néni. Ő volt a ház lelke. Sokáig csak ő látta el a házmesteri teendőket, de később már a férje is besegített neki. Ők feleltek a rendért. Éjszaka a férje engedte be a későn hazatérőket, s tette zsebre a kapupénzt. Álmosan nyitott ajtót, de soha egy rossz szót nem mondott azokra, akik édes álmából felverték. Komolyan vették a házfelügyelő szerepet. Mindenki kedvelte őket.

Terka néni gömbölyded, mindig mosolygós arcú asszonyság volt. Természetes derűje, kedvessége mindenkit elbűvölt. Ő volt egyben a ház nagymamája is. Sajnos neki nem született gyermeke, pedig nagyon vágyott rá, aztán szép lassan beletörődtek férjével a megváltozhatatlanba. Gyakran kérték meg az ott élők, hogy míg elugranak a piacra, vagy a csarnokba, ügyeljen gyermekükre. Ezt ő szívesen meg is tette. 

Arra is éberen figyelt, hogy a házban lévők betartsák a szabályokat. A porolón csimpaszkodó gyerekekre sem haragudott, hisz ez volt az egyik kedvenc szórakozásuk. Lógtak, tornáztak, vagy csak a karfán ülve beszélgettek. Illemtudóan lepattantak, ha valaki épp szőnyeget akart rajta porolni, sőt, szívesen segítettek, ha az illető ezt megengedte nekik. Tiszta, rendezett volt az udvar. Egy kis virágoskertet is kialakított a földszinti lakásuk ablaka alatt, ami mögé egy kis padot is eszkábált a férje. A kertecskét vele, vagy az épp rábízott gyerekekkel gyomlálta, öntözte. A virágok meghálálták a gondoskodást, késő őszig virultak az ott élők örömére.

Tóni bácsi alacsony, köpcös ember volt. Humora elapadhatatlannak bizonyult. Amikor viccelődött, mindig kacsintott is hozzá, és közben a bajszát is megpödörte. Döcögve, jóízűen kacagott a saját viccein, ezzel jókedvre derítve a történet hallgatóit. Sokszor nem is a tréfáin derültek, hanem az utánozhatatlan nevetésén. Gyakran ugratta feleségét is.

-Te Terka! Gyere mán, valaki szemetet dobott el, ott csúfoskodik a kapu előtt!

Ilyenkor kisietett dohogva a seprűjével, de persze semmi sem volt ott.

- Ejnye Tóni! Már megint beugratott!- Megálljon, kiporolom a porolóval! Azzal kergetni kezdte hites urát. Ezeken a humoros jeleneteken a házban élők is jókat kuncogtak. Terka néni magázta urát, a férje hol magázta, hol tegezte.

Egy nyári izzasztó napon kiültek a kispadra, és beszélgettek. Ráértek, az ebéd már rotyogott a fazékban, az udvar felseperve, locsolva. Tóni bácsi karba tette pocakján a kezét, kalapját jól behúzta a fejébe, ezzel védekezett az erős napsütés ellen. Terka néni otthonkájában üldögélt. Most csak egy kombiné volt alatta, de így is apró izzadságcseppek tűntek fel a homlokán és az arcán. Zsebkendőjével törölgette magát és sóhajtozott.

- Jaj, Tóni! Egész életünkben annyit dolgoztuk, de még soha nem voltunk nyaralni!

- Micsoda úri huncutság ez, te asszony! Nyaralni! Hogy jutott most pont ez az eszedbe?

- A harmadikról a Kovácsék ma indultak a Balatonra. Hát, csak ezért... Ha mi nem is utazunk olyan messze, de ide, a strandfürdőbe egyszer elmehetnénk! Korán rendbe teszünk mindent, délután négyre már itthon is lehetnénk- sóhajtotta.

- Hát még fürdődresszed sincs! Miben akarsz akkor fürdeni?

- Ma ebéd után a pihenés helyett elmennék venni - hajtotta le szégyenlősen a fejét.

- Osztán szerinted, lenne rád való?- tréfálkozott Tóni.

- No, no! A maga pókhasára is kap gatyát! Akkor én miért ne találnék! - replikázott Terka.

- Nem zavarna a sok éhes férfi tekintet?- huncutkodva rákacsintott, és megcsavarta a bajszát.

- Menjen már! Ki bámulna engem? - pirult el még a gondolatától is.

- Hát, a férfiak szeretik a bögyös, faros fehérnépeket, akiken van mit fogni. Én már csak tudom! - s döcögve nevetett.

- Ej, maga kópé! Erre van esze! De ma éjjel is úgy kellett egy kis oldalba rúgással noszogatnom, hogy keljen már fel, menjen, mert megint valaki későn érkezett haza.

- Másért rugdosnál inkább!- évődött a férje, és belecsippentett a felesége farába.

Erre Terka felállt, és barackot nyomott a kobakjára.

- Ej, mik járnak a fejében! Na, megyek, mert ennyi idő alatt elkészült a pulutyka, kisütöm hozzá a fasírtot, aztán maga meg megterít a fantáziálás helyett.

Térült - fordult, hamarosan jóízűen falatozták a kelkáposzta főzeléket. Tóni elégedetten dörzsölte meg a pocakját.

- Na, akkor én ledőlök egy kicsit, maga meg menjen isten hírével. Holnap elmegyünk abba az "áztatóba", legyen a kedve szerint. De előtte keresse meg a fürdőgatyámat!

Terka hamar rendet rakott a konyhában. Megkereste férje úszógatyáját, amit régen fizetség helyett kapott az egyik kuncsaftjától, amikor még cipészként dolgozott.

- Nem próbálja fel?

De választ nem kapott, a szobából már horkolás szűrődött ki. Mindig irigyelte ezért párját, hogy alighogy leteszi a fejét, már húzza is a lóbőrt.

Felvette kedvenc ruháját. Lábujjhegyen beosont a szobába, belepillantott a tükörbe. Megállapította, hogy bár kicsit gömbölyű, de ez a ruha egész jól áll neki.

- Jól nézel ki!- jegyezte meg az öreg. Kis husikám! Nem bújsz ide egy kicsit?- kacsintott rá.

- Az előbb még fújta a kását, most meg leskel, maga, maga...- de nem fejezte be, csak legyintett.

Fejébe nyomta kis kalapját, s elindult fürdőruhát venni. A nap még erősebben tűzött, a hőmérő higanyszála egyre feljebb kúszott. Lassan ment, de így is megviselte a hőség. Pihegve tért be a közeli árudába. Reménykedett, hogy itt kap olyat, ami jó méretben és tetszik is neki. Az eladó a segítségére sietett, elkísérte a fürdőruhás részlegre. Itt aztán volt minden! A legújabb kétrészestől, az egyszerűbb viseletig. Szemével végigpásztázta a legdivatosabb modelleket, de tudta, ilyet ő már nem viselhet, de azért tetszettek neki. Választott egy olyat, aminek az oldalvarrásában volt a cipzár, combtőnél pedig egyenesen zárult. Az eladótól megtudta, hogy ebben van egy stretch hastartó elem, ami a zsírpárnákat megtartja. Feketét választott, ez kicsit hosszabban ért le, takarva kissé vastag combjait. A próbafülkében belegyömöszölte magát, ami kissé nehezen ment, mert izzadt testén nem akaródzott a fürdőruhának felcsusszannia. Illegett a tükör előtt egy darabig, aztán megállapította, hogy ha soványabb lenne, még jobban állna neki. Hamarosan a kasszánál ki is fizette szerzeményét. Örömmel tért haza, alig várta, hogy másnap elinduljanak. Otthon hiába kérte az ura, nem vette fel.

- Majd meglátja holnap! - mondta neki vidáman.

Az izgatottságtól nehezen csukódott le a szeme.

Reggel korán ellátta házmesteri teendőit. Férje segítségével időben végeztek. Felpakoltak s elindultak. Szerencsére a strand nem volt olyan messze a lakásuktól, a villamos pedig pont a fürdő előtt állt meg. Pironkodva lépett ki a kabinból, várta Tóni megjegyzéseit. A férje végigmérte, cuppantott, csettintett egyet, kacsintott és megcsavarta a bajszát, Terka tudta már ebből, hogy urának tetszik a látvány.

- Na, csinos vagy kis töltött galambom!- azzal megsimogatta a hátsó fertályát.

- Na, ennyi ember előtt ne cirógasson! Tóni! Én annyira, de annyira boldog vagyok! Alig várom, hogy belépjünk a vízbe. Menjünk! Fogja a kezem!

Úgy lépkedtek le a lépcsőn, mint amikor fiatalon a házasságkötő terembe léptek. Olyan ünnepélyesen, olyan lassan. Terka arcán földöntúli mosoly ült, a boldogság szinte megfiatalította. A hűs víz jólesett ebben a melegben.

- Istenem! De jó! - többet nem is tudott mondani.

Ekkor azonban kapott egy jókora vízfröccsöt az arcába. Megborzongott, de nem mérgelődött, csak nevetett, nevetett... Élvezte a vizet, locsolgatta magát. Mélyebbre nem merészkedett, hiszen úszni nem tudott.

Férje elérzékenyülten nézte feleségét, akit ilyen boldognak már rég látott. Pedig csak egy kis strandolás, semmi más, és ez nem is olyan nagy dolog! Nem sejtette, hogy felesége ennyire vágyott erre az élményre. Ő már volt többször is fürdőben a többiekkel, akkor, amikor még a cipészként dolgozott. Terkának viszont ez olyan volt, mintha a mennybe került volna. Alig alkart kijönni a vízből.

A pléden napoztak egy kicsit, majd elfogyasztották a tegnapról maradt fasírtot kenyérrel. Ekkor Tóni feltápászkodott, majd eltűnt egy kis időre. Terka nyugtalankodott, hogy hová mehetett, amikor megjelent a férje kezében egy üveg bambival. Ez volt a nap koronája, mert még sohasem ivott ilyet. Sajnálták rá a pénzt. Kinyitotta a csatos üveget, és jó nagyot kortyolt a hideg, narancsos ízű szénsavas üdítőből.

- Ilyen dőzsölést máskor is csaphatnánk!- nézett férjére, aki csak bólintott.

Milyen egyszerű volt felesége álmát valóra váltani. Annyit, de annyit dolgoztak, sajnos a jó Isten valamiért nem ajándékozta meg őket gyermekkel, akkor legalább ezt engedjék meg maguknak egyszer - egyszer.

Igen, megérdemlik, hogy boldogok legyenek egy kis röpke időre, hisz oly rövid az élet! Elhatározták, hogy a tikkasztó nyári napokon máskor is eljönnek a strandra hűsölni, megmártózni.

Este Terka boldogan hunyta le a szemét, hisz teljesült az álma. Nagyot sóhajtott.

Másnap Tóni hiába ébresztgette, Terka nem kelt fel többé. Boldog mosollyal az arcán halt meg. Most talán az angyalokkal fürdik fent valahol, egy nagy, égi tóban.

Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések