Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Példaértékű a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása


Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja - mondta az MTI-nek Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember azt követően, hogy a főépület és az abban berendezett Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum hétfőn megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. 

A felújítási munkálatokat, az abban részt vevő népes szakembercsapatot vezető építészként irányító kolozsvári szakember hangsúlyozta: az épület történelmi értéke kimagasló, három belső udvarával már a középkorban egyedi épületegyüttese volt Erdély római katolikus püspökségének, mellette a székesegyházzal. A 16. században fejedelmi palotává alakították át az Erdélyi Fejedelemség jeles uralkodói. "Ez nagyon fontos periódusa az épületnek, mert innen irányították az erdélyi politikát, fejlődést. Tehát gyakorlatilag 150 évig ez volt Erdély központja" - mutatott rá.

Emlékeztetett arra, hogy az épületegyüttes egy része az ellenreformáció idején ismét püspökségi rezidencia lett, nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. 2009-ben került a város tulajdonába: állapota nagyon rossz volt, befolyt az esővíz, így a fő cél az volt, hogy az épületekre sürgősen új tetőzet kerüljön, ami román állami támogatással megvalósult.

A főépület teljes felújítása 2018-ban kezdődött el ötmillió eurós uniós támogatással. A munkálatokat neves szakemberekből - építész, statikus, régész, művészettörténész, fal- és fémrestaurátor - álló csapat felügyelte.

Guttmann Szabolcs a munkálatokról elmondta: a szakemberek számára egyértelmű volt, hogy "ki kell hámozni" a középkori és reneszánsz épületrészeket, melyeket a palota későbbi katonai rendeltetése elfedett. Ezért művészettörténeti felmérést, falkutatást, régészeti kutatást végeztek, és minden talált részletet bemutattak. A főhomlokzaton, termekben talált vakolatnyomok színezete is megtalálható több rétegben a 16. századtól a 19. századig - mondta.

"Ez azért nagyon érdekes Erdély építészettörténetére vonatkozóan, mert nagyon kevés középületben van ilyen típusú értékünk" - hangsúlyozta a szakember, aki szerint miközben a templomokban aránylag megmaradtak a belső enteriőrök, a köz- és civil épületekben elpusztultak a sok háború és a kommunizmus miatt.

Szoba a felújított gyulafehérvári fejedelmi palotában (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

A korabeli bútorzatnak a fejedelmi palotából is nyoma veszett, de a talált festékrétegekből kiderül, mennyire színes, értékes volt Erdély legpompásabb épületének díszítése, kialakítása - mondta a műépítész. Kiemelte: miközben a mai kiállítóterek az épület fejlődését nem tárgyalják, itt ennek teret szenteltek, ettől is "értékes fejezete" az erdélyi épületrestaurálásnak.

Guttmann Szabolcs szerint a gyulafehérvári elöljárók sokszor hangsúlyozták, mennyire büszke a város arra, hogy 150 évig innen irányították Erdélyt, és a városvezetés részéről a történelem "újraértelmezése szempontjából" is pozitív hozzáállás tapasztalható. Erre enged következtetni, hogy a román fejedelemségek első egyesítőjének tartott Mihály vajda (Mihai Viteazul) mellett - aki szintén lakott az épületben - az alapkiállítás Izabella magyar királynét és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is bemutatja. A tárlatot magyar feliratozással is ellátták.

Kiemelte, hogy az épületben komplex régészeti kutatás is zajlott, így a hajdani főbejárat, a középkori gótikus kapu és a Mária Terézia idejéből való csapadékvíz- és szennyvízcsatorna is látható.

Guttmann Szabolcs szerint az eddigi felújítás reményt ad, hogy a további fejlesztések is hasonlóak lesznek. Aláhúzta: a gyulafehérvári városvezetés által az elmúlt húsz évben végzett városrehabilitáció egyedi Erdélyben. Az egykori fővárosban mintegy húsz pályázattal 150 millió euró támogatást hívtak le a vár és a területén található épületek restaurálására.

Az Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeumról Nagy József régész-történész a Szabadság napilapnak elmondta: három tematikus narratív szálat fedezhet fel a látogató: a nagy történelmi időszakokét, melyek során a palota épült, az erdélyi fejedelmekét, valamint azon személyiségekét, akik befolyásolták a fejedelemség politikai, kulturális és közigazgatási fejlődését. A földszinti termekben a fejedelmi udvar légkörét érzékeltetik, főleg vizuálisan.

"A múzeum szakértői folyamatosan kutatják és tanulmányozzák az Erdélyi Fejedelemség elbűvölő történetét. Időre van szükségünk ahhoz, hogy számtalan kérdésre választ tudjunk adni, s a fennmaradó rejtélyeket meg tudjuk fejteni" - idézte Nagy Józsefet a kolozsvári lap.

A hétfőn megnyílt múzeum ezután a hét első napja kivételével naponta 9 és 17 óra között látogatható, februárban ingyen. Tizenöt fős csoportoknak több nemzetközi nyelv mellett magyarul is zajlik tárlatvezetés.

A gyulafehérvári várban, a római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszajuttatták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

(MTI)
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések