Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

A húsvéti nyúl és a húsvéti róka története


Amikor megtelnek a boltok mókás nyúlfigurákkal, csirkékkel és csokitojásokkal mindenki tudja, hogy közeledik a Húsvét, de nem sokan gondolnak vissza a pogány időkre, amikor a tojás, mint ahogy a nyúl is termékenységi szimbólumok voltak. 


A húsvéti nyúl kultuszát legkorábban a germán törzsek vették át a görögöktől. A mitológia szerint Ösztra, teuton istennő volt a tavasz és a termékenység úrnője, feltehetően az ő nevéből származik a húsvét, -angolul, Easter, németül, Oster – elnevezése is. A pogányok őt üdvözölték, a tavaszi napéjegyenlőség idején hozzá imádkoztak, a természet újjáéledéséért, bőségért, gazdagságért. Mivel a szapora nyúl is a termékenység jelképe volt, Ösztrát általában nyúl fejjel ábrázolták, s mivel már az ókorban megfigyelték, hogy a nőstény nyúl képes úgy teherbe esni újra, hogy még terhes az előző utódaival, így született meg az a mondás is, hogy szexőrült, mint a húsvéti nyúl!(Franciaországban a sokgyerekes családapát Forró nyúlnak nevezik!)

Szintén Németországban vált a nyúl elsőként a keresztény ünnepkör részévé (a 16. században), itt készítették az első kosárfészket és később az első csokinyulat is. A fészekrakás szokása viszont valószínűleg onnan terjedt el, hogy a nyugati kultúrákban általában a Lepus fajhoz tartozó nyulat választották a festmények témájául, amely abban különbözik a többi nyúlfajtól, hogy nemcsak nagyobb testű, de nem üregben él, hanem fészket rak.

A húsvéti fészek készítése, az ajándék és a húsvéti tojások számára főként nálunk Magyarországon és Amerikában terjedt el.

Franciaországban és Belgiumban viszont a tojásokat nem a húsvéti nyúl hozza, hanem a húsvéti harangok (cloches de Pâques) potyogtatják le az égből. Ausztriában a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya, Csehországban pedig a pacsirta a felelős a húsvéti ajándékok kiosztásáért.

Angliában, Amerikában nagy divat, hogy a felnőttek húsvétkor tojásokat rejtenek el a kertben és a gyerekeknek kell megkeresniük majd egy kosárba összegyűjteniük.

A nyúl népszerű motívuma volt a középkori templomfestészetnek is, mert akkoriban azt hitték, hogy a nyúl hermafrodita, és a szüzessége elvesztése nélkül megtermékenyülő nyúl teóriája kapóra jött a keresztény egyháznak, s Szűz Mária szeplőtelen megfogantatásához sokszor felhasználták. Főként az észak-európai festészetben találunk rá rengeteg példát.

A nyúl libidója miatt Afrodité és Érosz szent állata volt. Élő nyuszi ajándékozása meg a reneszánsz idején a szerelem szimbólumaként volt ismert.

A húsvéti róka

A 20. század közepéig a húsvéti hagyományban a tojásokért elsősorban nem a nyúl, hanem a húsvéti róka volt felelős. Ezt aztán fokozatosan kiszorította a húsvéti nyuszi. Egy 1904-es, Schaumburg környékéről származó feljegyzés egészen pontosan azt állítja, hogy a tojásokat nem a húsvéti nyuszi, hanem a húsvéti róka „tojta". Hagyományosan Nagyszombaton a gyerekek szénából és mohából készítettek egy hangulatos fészket a húsvéti rókának. Arról is gondoskodtak, hogy a húsvéti rókát ne zavarják a látogatása során - például azzal, hogy éjszakára bezárták a háziállatokat. A húsvéti rókát egyébként egy 1910-es westfáliai dokumentumban is megemlítették. Érdekes módon a hagyomány akkoriban úgy tűnt, hogy a húsvéti nyuszira való átmenet időszakában volt. A Szentírás is tartalmazza, hogy

 "Úgy tűnhet, mintha a róka előbb térne vissza tavasszal, mint a nyúl."

Hogy a húsvéti róka honnan kerül a történetbe, azt ma már csak sejthetjük. Korábban úgy vélték, hogy a pünkösdi rókán alapul. Ez egy régi német szokás, miszerint pünkösdkor az emberek egy házi rókával házról-házra jártak, hogy adományokat gyűjtsenek. Más leírások szerint a húsvéti róka a karácsonyi Gebildbrot (állat formájú kalács) sütemények hagyományára vezethető vissza.

Az egyetlen ok, amiért bárki azt hiszi, hogy Ösztra istennőnek a nyúl volt a társa, az Jacob Grimm, aki a Deustsche Mythologie (Német mitológia) című könyvében azt állította, hogy "Valószínűleg a nyúl volt Ostara szent állata", ezt állítja mindenféle közvetlen bizonyíték nélkül. Az elképzelés azonban hihetetlenül népszerűvé vált, mivel mindenki hallott már a húsvéti nyusziról, és manapság fárasztóan gyakori, hogy a pogányság nevében olyan dolgokat állítanak, amelyekről mindenki hallott már.

Végül is nincs több bizonyíték arra, hogy Eostre/Ostarának/Ösztra (lsd. ösztrogén szó) istennőnek inkább nyúl hírvivője lett volna, mint róka, de a róka hagyománya mégis régebbinek tűnik.

Németország és Svájc egyes részein a gyerekek inkább a der Osterfuchs-ra azaz a húsvéti rókára várnak. Húsvét reggelén a sárga rókatojásokra vadásznak, amelyeket sárga hagymahéjjal festettek be. A német nyelvterületeken a húsvéti tojások egyéb szállítói közé tartozott még a húsvéti kakas (Szászország), a gólya (Türingia) és a húsvéti csibe. Sajnos az elmúlt évtizedekben ezeknek az állatoknak egyre kevesebb kézbesítői feladat jutott, mivel a Der Osterhase túl nagy hírnévre tett szert.

Schweiger Szilvia Lilla - Prokult Újság
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések