Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Horváth Edit: Emlékek


Lelkem szólít, ne menj még el,
Harcolj értem, maradj nálam,
Közös órák, igaz védjegy,
Együttlétünk, lélektársam.

Napfény tüzes színaranya
Nappalokban, minden percben
Szerelmünket koronázta,
Bennünk éltek csókok fényben.

Hajnalokon harmatágyon
Fülemüle szerenádja,
Lestük egymást ringatózón,
Keringőzve, táncot járva.

Éjjeleken csillagfényben
Ránk zúdultak hosszú álmok,
Hullócsillag reményében
Hittünk mindent... közös táncok.

Boldogságunk aranyozva
Égi jelek segítettek,
Lángolásunk egybeforrva
Fényességes útra vittek.

Minden álom szertefoszló,
Sötét leplek hullanak rám,
Hideg reggel szelet hozó,
Felébredtem, nincs, ki vár rám.

Lelkem üres, nem szólít már,
Vigasztalan elindulok,
Álmaimat szétzilálták,
Könnyeimtől alig látok.

Messzeségben harang kondul,
Régi álmok égbe vesztek,
Szívem suttog, agyam tompul,
Könnyek helyett erős tettek.

Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések