Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Szűcs Eszter: Viták közepén


Egy jó pár éve még nem tudtam, hogy pontosan mit is jelent ez a szó, de mára már tisztázódott bennem. Sajnos nemrég váltak el a szüleim. Akkor tudtam meg e szó jelentését. Sokat veszekedtek, ezért is mentek szét. 15 év házasság után megesik az ilyesmi. Általában akkor kezdődtek a viták, amikor mi már mélyen aludtunk. Egyszer kihallgattam egy ilyen veszekedést. Kicsit furán éreztem magam, meg persze szomorúan, hogy ilyesmiket hallhatok. A felénél nem bírtam és elsírtam magam. Nem akartam lebukni, ezért hátra futottam a szobámba. Ott itattam az egereket. Elég fáradt voltam, mertkésőre járt már az idő. Álomba sírtam magam. Nagyon rossz volt. Másnap reggel arra keltem, hogy a szemeim áznak a hatalmas könnyekben. Kerestem egy zsebkendőt és megtörölgettem. Anya hangját hallottam a konyhából. Hívott reggelizni. Szép lassan kivánszorogtam. Úgy nézhettem ki, mint egy zombi. 

Amikor az asztalhoz értem nem mertem a szüleimre nézni. Furcsálltam a tegnapi dolgokat. Ez járt még azóta a fejemben. Ilyen rövid idő alatt nem tudtam megemészteni. Ez természetes. Leültem szép csöndben enni. Csöndesség volt. Lehetett hallani a hűtő neszét, sőt még az óra kattogását is. Az étkezés után félrehívtam anyát egy kicsit. Beszélni szerettem volna vele. Hátrajött velem a hálóba. Magunkra csuktuk az ajtót, majd kommunikáltunk. Elmeséltem neki a tegnapi eseményeket. Meglepődött, mert látszódott az arcán. A szemöldöke felcsúszott, a ráncai összehúzódtak. Feltettem neki egy kérdést, még pedig azt, hogy miért veszekednek. Anya persze rögtön kifogásokat keresett. Azt mondta, hogy ez semmiség, meg hogy ne figyeljek rájuk ők csak hangosan beszélnek. Sejtettem. Félt elmondani az igazságot. Össze – vissza magyarázkodott, aztán eltűnt. Kiment a konyhába. Elment apával kettesben beszélni.  Elmesélte neki, amit mondtam az előbb. Apa is meglepődött. Láttam a reakcióját. Anya ezután megkérdezte tőle azt a bizonyos kérdést. Nem felelt semmit, ahogy anya sem tudott nekem válaszolni. Furán viselkedtek, mintha titkolnának valamit. Érdekes. Kicsit aggódtam.  Féltem, hogy baj lesz. 

Amikor visszajöttek követeltem, hogy feleljenek a kérdésemre. Apa azt mondta, hogy néha elszakad a cérna. Anya is hevesen bólogatott. Megnyugodtam. Ezek szerint nem utálják egymást, csak gyakran kiborulnak. Megígérték, hogy ezentúl nem fognak olyan gyakran vitázni egymással. Mindketten átöleltek engem. Jól esett. Megköszöntem az őszinteségüket, majd elmentem. A teraszról láttam ahogy ölelkeznek. Magamban elmosolyodtam. Örültem, hogy boldogok. 

Pár év múlva éreztem, hogy újra összefeszülnek. Ilyesztő látvány volt, mert eddig minden rendben sült el. Most viszont valamin nem oké és ezt érezni is lehetett. A veszekedések nagyobb fokra léptek. Kiabálásokká fejlődtek. Újra hangos lett a családunk. Próbáltam megérteni, hogy mi változott, de nem sikerült Beszélgettem külön – külön velük, mint régen, de ez sem segített. Úgy éreztem, hogy itt egy komolyabb probléma lépett fel. Napról – napra egyre mérgesebbnek néztek ki. Úgy tűnt, hogy egymással volt bajuk, mert velünk kedvesen viselkedtek. Érdekes egy helyzet volt. Egy kevés hónap múlva, újra bevetettem a stratégiámat. Most bevált. Mindketten elmondták., hogy mi folyik. 

 Az történt, hogy már nem ugyan azt érzik egymás iránt. Anya azt mondta, hogy nincs valami jól, de szerintem ez csak kifogás, hogy ne faggassam. Valószínű, hogy valami komoly történhetett, mert alig szóltak egymáshoz és akkor is feszülten. Akartam rajtuk segíteni, de hiába. Hirtelen nem tudtam, hogy mi történt velük.  Nem bírtam ezt tovább elviselni. Elmentem egyet sétálni a környéken. 

Azt reméltem, hogy mire visszaérek, lenyugszanak és minden a régi lesz, de nem így történt. Igaz nem kiabáltak, de a lelkük mélyén a harag tombolt. Egy kis idő múlva anya szólt, hogy beszélni szeretne velem. Beszéltünk is. Elmondta, hogy ő már nem ugyan úgy érez apa iránt, mint régen. Éreztem, hogy megszakad a szívem, mert sejtettem, hogy ez mit jelent. Mindössze 13 éves voltam, de értettem már az ilyen felnőttes dolgokhoz. Csak reménykedni tudtam, hogy nem arról van szó, amire én gondolok. Aztán apával is beszéltem. Látszott rajta, hogy nagyon csalódott. Lógatta az orrát. A szeme piros volt. Fénylett körülötte valami. A könny volt az. Sírt. Zokogott. Ekkor kihívtak minket a tesómmal együtt a nappaliba. Ők ketten leültek a kanapéra egymástól távol. Anya elkezdett mondani valamit. A felét sem értettem, de éreztem, hogy ennek rossz lesz a vége. Igazam lett. Amikor kiejtette azt a szót a száján, hogy válás én nem bírtam tovább és elbőgtem magam. Apa is sírt, látszott rajta. A többiek nem nagyon. Ezek szerint csak mi vagyunk érzékenyek ebben a családban. Hamar megvilágosodtam. El fognak válni egymástól! Átöleltem apát, mert nagyon rosszul érezte magát, ugyanis ő szerette anyát és nem akarta magára hagyni, meg minket sem. 

A válás azt jelentette, hogy szétmegy a család. Ez nem jó dolog. Megkérdeztem, hogy ki döntött így. Azt válaszolták, hogy anya. Ezek szerint nem akart együtt maradni apával. Kis idő kellett az agyamnak mire ezt, mind fel tudtam dolgozni. Sok infó volt ez most így együtt. Könnyek köszt hátra vonultam a szobámba és magamra csuktam az ajtót. Ez a szőrnyű esemény nagyon rosszul hatott rám. Belenéztem a naptáramba.  Október elseje volt. Lefeküdtem az ágyamra és gondolkodtam. Annyira elmélyedtem ezen az egész dolgon, hogy észre sem vettem, hogy közben besötétedett. Apa kopogtatott az ajtómon, majd bejött. Leült mellém az ágyra. Könnyek közt azt motyogta, hogy holnap kezd összepakolni, mert el kell, hogy költözzön, ugyanis anyáé volt a ház, így apának kellett elhagynia. Neki volt nehezebb sorsa. Sírva átöleltem. Ezután kiment. Alig tudtam elaludni. Ezen járt az agyam. Vajon, hogy lesz ezentúl és anya miért így döntött? Nagy nehezen álom szállt a szememre. Amikor végre mély álomba keveredtem aggódni kezdtem. Nem fogom olyan gyakran látni apát. Ez bántotta a szívemet. Nem lesz több közös program se semmi. Lesz ő meg anya külön. Két különböző család. Reggel arra ébredtem, hogy hangoskodnak. Apa már korán fent volt. Pakolta össze mindenét, ugyanis ma el kell, hogy hagyja a házat. Segítettem neki. Könnyes búcsút vettünk egymástól. 

Amikor elment éreztem, hogy megszakad a szívem. Szétestünk. A boldog életem ezennel megszűnt. Rám tört a depresszió. Ezután anya azt  mondta, hogy lemegyünk a Dunapartra kicsit kikapcsolódni. Örültem neki. Amikor odaértünk egy ismeretlen alak várt minket. Furcsálltam, hogy ki ez az ember. Magas, barna hajú, vékony csávó. Anya odaszaladt hozzá és csókolóztak. Szédülni kezdtem. Majdnem elájultam. Azt hiszem eljött a végzetem. Nem tudtam eldönteni, hogy anya megcsalta apát vagy őt csak most ismerte meg. Egyépként Gyurinak hívják. Természetesen azonnal felhívtam apát és mindent elmondtam neki. Hallottam, hogy sír. Azt mondta, hogy anya tette tönkre a családunkat. Anya azt mondta, hogy már régóta ismeri, mert együtt jártak gimibe. Azt is elmesélte, hogy augusztus óta találtak egymásra. Furcsa és gyanús is. Mindenesetre nem akartam bunkó lenni, de örülni sem tudtam nekik az tény. Másnap reggel nyüzsgés volt. Anya állandóan telefonálgatott. Egyszer csak azt veszem észre, hogy egy idegen, fehér Toyota áll a kapuban. Anya nagyon boldog. Kiszaladtam én is. Hát mit látok, a Gyuri az. Rossz volt az előérzetem. Hozta a táskáit. Anya nagy boldogan közli velünk, hogy amúgy a Gyuri azért jött, hogy beköltözzön. Meg akadt a lélegzetem. Konkrétan nem kaptam levegőt, de tényleg. Majdnem megfulladtam. Szóval így állunk. Mindent értek. Gyuri anya új pasija és itt fog lakni velünk. Ez de szuper.. 

Teltek múltak az évek. Egy kis idő kellett, míg én ezt mind fel tudtam dolgozni, körülbelül olyan két évre volt szükségem. Ezalatt az idő alatt jó sok minden történt. 

Volt esküvő, nyaralás, építkezés és még sorolhatnám. Kezdtem megbékélni a dolgokkal. Kiderült, hogy Gyuri egy tök jófej ember. Nagyon vicces és jó szándékú. Ráadásul még minket is bír. Ez tetszett. Eközben apának is lett barátnője. Andinak hívják. Őt is kezdem megszokni. Ő nem él ott velünk, mint Gyuri. Ez azért jó. Boldog vagyok. Örülök, hogy megbékéltem a dolgokkal. Remélem, hogy a jövőben sem lesz semmi gond. 

Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések