Leszek zene,
Emberek szívében dallam,
Csak a szomorúságot ne,
csak azt ne halljam
Leszek a napsugár,
mely simogat és melegít,
Leszek, aki vár rád,
csak kérlek, ne sírj
Leszek barát,
ki ott áll és megölel
Fogadj el,
és a magány nem öl meg
Voltam én Vivaldi,
és minden dallam csúf volt,
Szerettem, de nem szerettek
Ezért volt a szívem üresen zsúfolt
Voltam napsugár,
de elbújtam a felhők mögé,
Keresni nem kerestek,
Így gabalyodtam magányom köré
Voltam barát, ki ölelt és szeretett
Társaságban voltam,
mégis egyedül
Csak a magány követett
Én voltam, én leszek,
sok s egyszerre kevés,
A minden és a semmi,
A soha nem pont elég.
0 Megjegyzések