Ballag az ősz az ablak alatt.
A teraszajtó tárva-nyitva,
a holdfényes este beszaladt
s körülnézett egy pillanatra.
Nyomában szilajul zúg a szél,
felesel bánatos panasszal.
Nem adja könnyen magát a tél,
még megbirkózik a tavasszal.
Szélfútta arcán pimasz grimasz,
- pedig már elég öregecske -
míg föld alatt kushad a csimasz,
fölötte hóvirágfejecske.
Ránk kacag az ezerarcú lét:
elmúlás előszele az ősz,
csodáljuk a tél fehér jöttét,
s belejt tavasz, a buja dizőz.
Szerkesztette: Orosz Margit
0 Megjegyzések