Terhes felhőket sodor a szél
az ég csapja rozsdásan nyikorog
vállamra száll egy szökött levél
tócsában egy bogár kavarog

Megnyíltak az ég csatornái
felfrissül a szomjazó virág
lemosta a múlt hibáit,
hogy élhetőbb legyen a világ

fölöttem az ég kolosszális
gyakran ontja éltető vizét
köröttem minden kardinális
ő alkotja az élet ízét.