Neubauer József: Légy szerény

A szerénység nem álcaruha,
személyiség, pucér valója,
nem farkasra öltött báránybunda,
lételem, mint a lélek szabadsága!

Fogy az erőm, szembe úszni az árral,
de még teszem, maradék bátorsággal,
bár szavaim, sötétség tengerébe vesznek,
mégis hiszem, engem páran megértettek.

Zsarnok, mohón kapzsi lett a világ,
nincs érzékeny lélek, csak ostobák,
kik bálványként tisztelnek egy hitet,
teremtenek saját isteneket.

Nincs ki lehajoljon ma a szegényhez,
mind fél, nem lesz hű istenéhez,
megalázni divat az elesettet,
hadd cipelje a közös terhet.

Fura mi?....Szegénység, közös teher,
az uraság ma ilyet nem ismer,
az ő világuk, nem a mi világunk,
szemellenzővel, oda sohasem látunk.

Légy szerény, légy lelkedben türelmes,
Isten mindent lát, mindent észrevesz,
minden cselekedetet helyére tesz,
egyszer majd, a kapzsiktól mindent elvesz!