Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Serfőző Attila: Lábnyomom


Mint korlátokon megbúvó hajnali dér,
tűnik az álmos világ bennem,
naptalanul botorkál e kolduló tér,
lecsendesitve tombol, s mereven.

Az út vízverte termeibe lépek,
nem jókedvűen, nem is szabadon,
lebzselő parányba szőtt e földi lélek,
egymásra tipor a hiba és az alkalom.

Térdepelve búcsút int a mondandó,
mint koszorúkba font szent öröm,
kit szint alá raktak, mert tolakodó,
és tetteiért nem járt „köszönöm”.

Az üres utcák telis-tele emberekkel,
elvérzett lelkek bárgyú színpada,
ha szólni kívánsz, nem néznek fel,
lelküket a reménytelenség lopja.

Ablakokból a magány permetez,
falakra fest varjakat a búcsúzó Nap,
iránytalanságtól hemzsegő pillanat ez,
van toll, van téma, de nincs tiszta lap.

Ha már nem leszek itt, keress ott,
ahol mindegy mikor és hol vagyok!

Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések