Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Finta László: Whisky és blues


Az égre nézek, csak a félhold fénye ragyog,
A város fényétől halványan izzanak a csillagok.
Fáradtan sétálok, lépteim lassan számolom,
Kihalt utcákon az üres kirakatokat bámulom.

A testem csak vonszolom, nehéz terheim vinni,
Egy füstös bárba betérek egy pohár whiskyt inni.
A színpadon egy idegen kopott gitár húrjait nyúzza,
Ki vagyok éhezve egy lassú, melankolikus bluesra.

Elégett cigivel szájában rám néz, fáradtan ásít,
Fejével int, nekem játszik, most más nem számít.
A pultnál ülve hallgatom a hozzám szóló zenét,
Gondolatban végig nézem létem eltelt felét.

Füstös haver Jack D, néha megiszom a Chivast,
Bűnöket feledve, Ők adhatnak vigaszt.
Aki szeret, megbocsát, ha vétek néhány hibát,
Fáradtan, ha lefekszem, ma értük mondok imát. 

Fáradt vagyok és kiégett, segít két korty whisky.
Egy pohár a füstösből tisztán, így szeretem inni.
Poharam fogom, a blues-zenét hallgatom némán.
Este egy sötét bárban két haver várt ma énrám.

Whisky és a blues, két hűséges, összeillő barát,
Még ma is hallom néha Apám intő szavát.
A tanító szavait, amitől ma felnőtté lettem,
Ha nehéz volt megtenni, akkor is jót tettem.

Van egy kívánságom. Legyen inkább három!
Egészség, szerelem és legyen újabb három.
Évek telnek gyorsan, csak bízni kell a jóban,
Haverokra találtam a whiskyben és bluesban.

Kábulok már érzem, hatott rám Jack haver,
A falakból kilépve megjelent Lucifer.
Mögötte a sötét pokol, benne izzó katlan,
Whisky és blues, a két halhatatlan.

Aki szeret, megbocsát, ha vétek néhány hibát,
Fáradtan, ha lefekszem, ma értük mondok imát. 
Fáradtan, ha lefekszem, ma értük mondok imát.
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések