Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Kukorica Jancsi palacsinta március 15-re


Közeledik március tizenötödike, amiről persze nekünk magyaroknak azonnal a szabadság és a forradalom jut az eszünkbe, maga Petőfi Sándor erről a napról úgy nyilatkozott, hogy:

Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyugodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!

Nos, mi megfogadtuk a tanácsát és egyfolytában ünnepeljük, az idén meg különösen izgatottan várjuk, mert március 15-én mutatják be a Petőfi filmet, mely a költő születésének 200. évfordulójára készült...(1 évet csúszott). S hogy nem csak nekünk jelent Petőfi neve sokat, azt egy angol barátomtól tudtam meg, aki nevetve közölte velem egy nap az EU parlament büféjében, hogy a János vitéz című elbeszélő költeményéről még egy desszertet is elneveztek. A neve Johnny Corn (Kukorica Jancsi palacsinta). Ezt se tudtad? - nézett rám tréfás szemrehányóan.

Nos, Geoffrey G. -aki egyébként műfordítóként találkozott a művel,-szerint az esti mesének álcázott, gyerekeknek szánt történet felér egy horror filmmel, a csaták, óriások, boszorkányok, szellemek és sárkányok borzalmai miatt; ugyanakkor képes elkápráztatni a világirodalom nagy szerzőitől merített csodálatos, és nevetséges (?!) képeivel, mint például a bátor magyar huszárok, akik a hátukon viszik a lovukat, vagy hegyeken kelnek át, miközben a levegőt eszik és vizet facsarnak a felhőből; akár a romantikus és szexuális izgalomra is felkészítheti a gyermekeket, ahogyan azt rögtön a vers elején teszi Petőfi, amikor Johnny szíve hevesebben ver Iluska (angolul Nelly, a Helene név röviditéséből) duzzadó keble és karcsú dereka láttán.

Végül a szerelem, a hűség, a bátorság és az ész győzedelmeskedik. Egy felnőtt számára a vörös huszár egyenruha, a harcos rozsdás kardja, a tó közepén (szívében) a vörös rózsa egy lélegzetelállító gyermekkori gyönyör skarlátvörös relikviájaként szolgálhat. Nem én mondtam, hanem Geoffrey! A mese egy varázslatos szellemvasút és nagybőgő együtt. Igazságot szolgáltatni, olyan magasról jövő parancs, mint az óriások várának kapuja a huszadik epizódban, de John Ridland költő, író energiával és élvezettel látott hozzá a fordítási feladathoz -az egyetlen lehetséges módon, mégpedig úgy, hogy Petőfi nyughatatlan szekeréhez csatolta a lovát, hogy a külföldi olvasó is hálásan vágtasson vele (szerinte Shakespeare, Homérosz, Dante és a magyar népmese elemei keverednek a műben). És íme a híres recept:

Kukorica Jancsi palacsinta

Hozzávalók:

Teljes kiőrlésű liszt,
finom kukoricaliszt,
író vagy tej,
joghurt,
2 db tojás,
repceolaj vagy szalonnazsír,
vaj,
sütőpor,
só,
cukor,
víz

Elkészítése:

Egy közepes tálban keverjük össze a lisztet, a kukoricalisztet, a sütőport, a sót és a cukrot. Keverjük össze. Adjuk hozzá a vizet, az írót vagy joghurtot és a felvert tojásokat. Keverjük simára. (A tésztának palacsintatészta állagúnak kell lennie; adjunk hozzá egy csepp tejet, ha túl sűrű, vagy egy teáskanál kukoricalisztet, ha túl híg.) Állítsunk egy öntöttvas serpenyőt vagy tapadásmentes serpenyőt közepesen magas hőfokra. Ha felforrósodott, locsoljuk meg 1 evőkanál olajjal, forgassuk meg, hogy bevonja a serpenyőt. Ezután körülbelül ¼ csészényit cseppentsünk a serpenyőbe minden egyes kukoricás süteményhez. Süssük körülbelül egy percig, amíg ropogósak és aranyszínűek lesznek alulról. Fordítsuk meg, és süssük ropogósra és aranyszínűre a másik oldalát is. Vegyük ki, és tegyük egy rácsra hűlni, és folytassuk, amíg az összes tésztát kisütöttük. Tálaljuk melegen vajjal, mézzel vagy juharsziruppal…



Schweiger Szilvia Lilla - Prokult Újság
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések