Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Művészek a szovjet fogságban címmel tartanak konferenciát a Nemzeti Múzeumban


Megkezdődött Az alkotó szabadsága - Művészek a szovjet fogságban című konferencia, amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendez meg a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány pénteken a Magyar Nemzeti Múzeumban. 


Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: 2000. június 13-án fogadta el az Országgyűlés a határozatot, amelyben február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította, Közép- és Kelet-Európában elsőként létrehozva ezzel külön emléknapot az áldozatok számára.

Mint mondta, sok év telt el, mire a kommunizmus bűneit, a táborok borzalmait fel lehetett tárni, és közösen meg lehetett kezdeni e nehéz örökség feldolgozását.

A bűnösök célja az volt, hogy mindez titokban maradjon, de nem számoltak azzal, hogy lesznek szép számmal, akiket nem tudnak megtörni - mondta, hozzátéve: voltak olyan írók, költők, művészek, akik megörökítették saját és társaik szenvedését. 

„Bármennyire is nehéz szembesülni ezekkel a művekkel, nekünk mégis meg kell tennünk, mert ezekben az alkotásokban nincs más, mint az igazság” – fogalmazott a politikus, aki szerint a Szolzsenyicinhez hasonló művészek nélkül, köztük számos magyar kiválósággal, aligha lehetett volna lerántani a leplet a Gulag borzalmairól. Megjegyezte: nincs olyan család Magyarországon, amelyen így vagy úgy ne hagytak volna nyomot a 20. század elnyomó rendszerei. Hangsúlyozta: a Miniszterelnökség fontos feladatának tekinti a Gulag áldozatairól és a kommunizmus áldozatairól való megemlékezést.

Mint elhangzott, a konferencia a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány rendhagyó sorozatának hatodik része.

Kovács S. Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti tárának igazgatója elmondta: az alapítvány konferenciájának 2016-ban adtak először helyet. A múzeum fontos feladatának érzi, hogy megemlékezzen a kommunizmus áldozatairól. Kiemelte: 2017-ben megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Málenkij Robot Emlékhely, amely méltó emléket állít az áldozatoknak. Ennek a szenvedésnek a kutatása, emlékezetének fenntartása a Nemzeti Múzeumnak és egész nemzeti közösségünknek a fontos feladata – hangsúlyozta.

Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: a rendszerváltoztatás után felavatták az alapítvány Honvéd téri emlékművét, Veszprémi Imre alkotását, és a művészet lehetőséget adott arra is, hogy az egykori rabok, vagy az egykori rabokat szóra bírók elmondják az elmondhatatlant. Így születtek meg Sára Sándor művészi erejű filmjei, Galgóczy Árpád Gulag trilógiája, és így kerültek Magyarországon is kiállítóterembe az üldözött Nikolaj Gettman Gulag-képei. Hozzátette: a Gulag-Gupvi emlékévek során számos művészeti alkotás keletkezett és a 2018-ban meghirdetett középiskolás pályázatukon is sok megrázó grafikát, festményt, videót láthattak a diákoktól. A művészet ihlette Gulag-tematika felkarolása fontossá vált az alapítvány számára - mondta, hozzátéve: 2023-ban összművészeti pályázatot hirdettek a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen, amelynek eredményhirdetését és bemutatóját a konferencia végén tartják.

Forrás: MTI / Fotó: MTI - Soós Lajos
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések