Jaj de szép a kirakat mutatja a reklám,
a nagymami oly fitt kezében a nagy tál,
van azon minden , folyhat ám a bő nyál,
a nappali fényes a karácsonyfa már áll.
Ott a népes család apraja sőt nagyja,
az apa az új laptopot vidáman nyomja,
anyuci a jól fésülve az alkalmi frizurával,
megbírkózott ő már az ünnepi fogással.
Ragyognak a szemek, minden olyan kerek,
látszik hogy a családfő igen szépen keres,
telik itt ám ajándékra, márkás finom italra,
asztalra van rakva a ropogósra sűlt pulyka.
Minden gyerek ragyog, mosolygós az arca,
biztos hogy senkinek nincsen nagy gondja.
szép az élet ahogy a nagykönyv is megírta
ez egy átlag család ők így élnek gyakorta.
Dől a reklám egyre és súlykolja a fejekbe,
ihajj csuhajj minden, nincsen folt a rendbe,
van ám pénze annak ki dőrén el nem issza,
be lehet bambulni hiszen ajtó ablak nyitva.
Miközben rengeteg ember ételért áll sorba,
szürke penész növekszik a kis kenyérhéjra,
ott az ünnep komor , könnyek patakzanak,
azt sem tudják hogy mit hoz majd a holnap.
Hideg lehetben nem szól mert néma a száj,
nem tárul az ajtó a szegénység csak bezár,
szégyenli a család hogy ilyen sorsra jutott,
holott az apa mindig is munka után futott,
utol is érte ám, csak neki éhbér a fizetése,
nem telik bizony abból íly ünnepi ebédre,
ajándékuk nekik sosem lesz azt is tudják,
nehéz sorsukat így mindenhol titkolják.
Ugyan ki is szánná a nélkülőző szegényt?
Élhetetlen mondják s megölik a reményt,
dől a reklám egész nap itt mindent lehet,
a csoró a kukában kutat ehető kenyeret.
Mások a számláikat tologatják mélyre,
úgyis be kell nyúlni az üres lyukas zsebbe.
ha nem teszik a házuk megy a hiénáknak,
lakói lesznek ők az útaknak járdáknak.
Gyerekeiket talán már viszont nem látják,
hogy a világra jöttek ezerszer megbánták,
dől a reklám bizony csillognak a fények,
pompás jó életekről hazudnak a hírek.
Mesevilág csalás vetítés és agymosás
nem számít csak rendben lemenjen az adás,
csinadrattával parádéval csilivili élettel,
ugyan ki tőrődik a számkivetett emberrel?
0 Megjegyzések