Rejtély és varázslat,
légies leány,
ki az éjen átlibeg,
láthatatlan szellem,
megfoghatatlan érzés,
mely felrázza a lelket,
tűzforró vagy jéghideg
érintésétől életre kel
sok szunnyadó szó,
csendre kárhozott ajkak
mesélnek, lepattan a
nyelvükre kötött csomó,
szavakat formál a szív és a szellem,
ritmusuk egyetlen szívdobbanás,
nem kell, hogy értsed,
elég, ha érzed,
mikor beléd hasít a villámcsapás:
igen, már láttam, éreztem, tudtam,
mit e kreatív bolondok lelke szaval,
mikor kinyílik benned
a képzelet virága,
s egész lényed belengi mézillata.
Fotó: saját portré
0 Megjegyzések